RSS
 

Szigetköz Horgász egyesület

Abda,Kavicsbánya tó.

Győrtől 12 km-re, Abda határában található a 8 ha kiterjedésű, helyenként kb. 20 méter mélységű, türkizkék színű, szinte iható tisztaságú tó. Hatalmas víztömegével uralja a tájat. 

A tó rendszeres telepítése minden évben megtörténik, amelynek során zömmel ponty, de esetenként csuka, süllő, ezüstkárász és dévér is kerül a vízbe.
A tóban fogott legnagyobb halak - egy 64 kg-os és egy 44 kg-os harcsa 2002-ben, illetve 2004-ben - Fekete Csaba nevéhez fűződnek, de minden évben több 10-20 kg közötti ponty is horogra kerül. A nyári meleg hónapok sokak örömére rekordméretű amurokat is adnak. A süllő és a csuka horgászata nem olyan aktív mint a pontyé, de aki e két rablóhalra megy, a rendszeres telepítésnek köszönhetően nem fog csalódni.
Megközelíteni Győrből az 1-es főúton lehet, az Abda község végénél lévő panziónál, illetve benzinkútnál jobbra fordulva pár száz méter megtétele után érhető el a tó.

Bodonhely,Fábián tó.

Győrtől kb. 35 km-re található a Kepeslesvári-csatorna kiszélesedett tószerű része, a Fábián-tó. A töklevelessel, nádassal benőtt víz kellemes kiránduló- és horgászhely. A horgászható vízszakasz felső és alsó végénél halrács van. A felső halrács mellett 2 pallóból egy fahíd is található, mely a 2 part közötti gyalogos közlekedést segíti.
A víz őshonos halai között megtalálható a csuka, sügér, harcsa, compó, ponty, keszegfélék, és ami nagy szó, az aranykárász is.Megközelíteni Győrből a Sopron felé vezető úton lehet. A Bágyogszovát-Bősárkány kereszteződésnél Bágyogszovát felé kell kanyarodni és Bágyogszovátot elhagyva, de még Bodonhely előtt az utat a Kepeslesvári-csatorna keresztezi. Ettől a ponttól jobbra kell haladni a csatorna mentén, majd 250-300 m-re a csatorna kiszélesedik, ez a Fábián tó. Esős időszakban a víz gépkocsival nehezen megközelíthető.

Dunaszentpál,Kavicsbánya tó.

Győrtől 19 km-re, Dunaszentpál határában, a Bolgányi-híd Szigetköz felöli oldalán, a Mosoni-Duna mellett található az 1 ha kiterjedésű, 1,5-4 méter mélységű tó. A tó patkó alakú nyúlványánál bedőlt fák találhatók, melynek haltartó szerepét a gyakorlott horgásznak nem kell magyarázni. A tóban honos hal a ponty, a csuka, az ezüstkárász, keszegfélék és a harcsa.
Megközelíteni Győrből a szigetközi úton lehet, Dunaszentpál község előtt balra kell elfordulni, a Bolgányi-híd irányába kell haladni a TSZ majorig, amitől 100 méterre jobbra van a tó. Öttevény felől Kunsziget községben a Bolgányi-híd felé mutató táblát kell követni, a hídon át kell hajtani, majd a védőtöltésen átvezető útról balra kell fordulni és 80-100 méterre található a tó.

Mosoni-Duna győri szakasza.

A Győr történelmi belvárosához legközelebb eső Mosoni-Duna szakasz, a Kossuth-híd (folyásirány szerinti) alsó szélétől a Pataházi zsilipárokig, kedvelt horgászhelye a győri horgászoknak. A történelmi belváros közelsége, a Dunán átívelő két híd, az átépített elevátor épülete, ami már a Duna parti Rezidencia nevet viseli, különleges atmoszférát teremt a Duna partjára látogató horgász számára.
Partja nem tagolt, mindkét oldalon kövezett, könnyen megközelíthető, a belvárosi oldalon növényzet nélküli, a révfalui oldalon fás, bokros.

A folyószakaszt - független attól, hogy nem zárt vízről van szó - az egyesület évi rendszerességgel, az üzemterv előírása szerint hallal telepíti.
A fogási körülmények - a vízállástól és a halak vonulásától függően - változóak. A vízszakaszon szinte minden folyami hal megtalálható. Fő halfajták a keszegfélék, de horogra kerül márna, paduc, balin, ponty, csuka, süllő és harcsa is, télen a menyhalazás is eredményes lehet. A fogási naplók tanúsága szerint, aki rendszeresen ezen a vízszakaszon horgászik eredményességben - főleg keszegfélék vonatkozásában - nem marad el más vizek horgászaitól.

Győrújfalu,Kavicsbánya tó.

Győrtől alig 4 km-re, Győrújfalu határában található a 15 ha kiterjedésű helyenként kb. 25 méter mélységű, türkizkék színű, szinte iható tisztaságú tó. Hatalmas víztömegével uralja a tájat, területe még mindig nő, hisz folyamatos művelés alatt áll.
 Győr és a szigetközi községek közelsége vonzerőként hat, így nem csoda, hogy innen érkezik a legtöbb horgász a tó partjára.
A tó hallal való telepítése már az első években megkezdődött és azóta is éves rendszerességgel történik, ennek köszönhető, hogy jó eséllyel lehet csukára, süllőre, pontyra és keszegfélékre horgászni, de a horgászok elmondása alapján több, igen jelentős méretű harcsa is lakja a tavat.
Pontyra a fenekező önetetős módszer a legelterjedtebb, nyáron a bojlizás is egyre népszerűbb. Legnagyobb ponty, amit a tóban fogtak 25 kg-os volt, de évente több 10 kg feletti példány is horogra kerül. A süllő és a csuka horgászata nem olyan aktív mint a pontyé, de aki e két rablóhalra megy, a rendszeres telepítésnek köszönhetően nem fog csalódni.

Megközelíteni Győrből a szigetközi úton lehet, a Győrujfalu végét jelző helységtábla után balra kell fordulni és kb. 500-600 méter megtétele után balra található a nagy kiterjedésű kavicsbánya tó.

Ikrény,Holt-Rába.

A múlt század eleji folyószabályozások a nagyon kanyargós Rába szakaszt leválasztották az élő Rábától és így alakult ki Ikrény és Rábapatona községek között, az élő Rába folyó bal partján, az árvízvédelmi töltésen kívül a Holt-Rába, mely közel 60 éve a Szigetköz H.E. kezelésében van és főleg az ikrényi, rábapatonai és győri horgászok kedvelt horgászvize.
A terület zárt víznek tekinthető, bár zsilipen keresztül kapcsolata van a Rába folyóval. Vízmélysége a kotrással mélyített részeken 1,5-2 méter, más helyeken sekélyebb. A meder talaja erősen iszapos, a part változó, a kotort részeken, a mélyebb szakaszokon meredek, míg a sekélyebb vizű részeken lapos. A parton cserjés, erdős részek váltogatják egymást, egyes feltöltődött részeken nádas található. Legkedveltebb szakasza a holtág alsó része, az úgynevezett "Tanítók vize", mely a Rába zsiliptől az Ikrény alatti földhídig húzódik. A holtág vízét évente többször is frissíti a Rába magasabb vízállásakor beeresztett víz.
A kanyargós tökleveles víz kiváló horgászhelyeket rejt, ugyanakkor a természetet kedvelőknek is élményt nyújtó kirándulóhely. A víz őshonos halai között megtalálható a csuka, compó, ponty, aranykárász, keszegfélék, van a vízben amur is és (sajnos) az utóbbi 20 évben nagyon elszaporodott a törpeharcsa is.
A tó Ikrény községből az új lakótelep mellett a Rába töltés felé, Győrből és Rábapatonáról a Rába töltésen közelíthető meg, melyhez töltésközlekedési engedély szükséges.

Lébény,Dömötöri-tó.

Lébénytől 6 km-re, az M1-es autópálya mellett található ez a bányató, amely az autópálya építésekor, a kitermelt föld és kavics helyén keletkezett.
A tó vízmélysége változó, legnagyobb mélysége 6-7 méter, átlagos mélysége 2,5 méter. Vize tiszta, vízi növényekkel benőtt, nyugati felében egy sziget található. Az elmúlt évtizedben részben természetes, részben mesterséges úton került hal a tóba. Jelenleg keszegfélék, csuka, ezüstkárász, harcsa és amur található a vízben.
Megközelítése különösen esős időben problémás.
 

Lébény,Rabi-tó.

A Hanság felől érkező bormászi és borjúdűlői belvízlevezető csatornák vize egyesülve a lébényi belvízlevezető csatornával Lébény község határában, annak dél-nyugati részén egy áramló vizű, 4 részből álló vízrendszert alakított ki, melynek gyűjt neve a Rabi-tó. A víz területe 3,2 ha, hossza kb. 800 méter, szélessége változó, 7-40 méter. A meder talaja iszapos, vastagsága változó. A vízpart egyik oldalon erdővel benőtt, a másik oldalon nádas, bozótos, helyenként puha, tőzeges, lapos, másutt enyhén meredek. A vízterület vizi-növényzettel jól benőtt, partszélben a nád és a sás a meghatározó.

A horgászható vízszakasz felső végénél halrács, míg az alsó végénél zsilip és halrács is található. A víz felett egy fahíd is átível, mely a 2 part közötti gyalogos közlekedést segíti.
A lébényi Rabi-tó Lébény nagyközség gyöngyszeme. Természeti szépségével nemcsak a horgászok kikapcsolódását szolgálja, hanem kedvelt kirándulóhely is. A terület védett láp és mocsár. Az enyhén kanyargós tökleveles víz kiváló horgászhelyeket rejt, ugyanakkor a csendet, a nyugalmat és a madárdalt kereső természetet kedvelő embernek is élményt nyújtó kirándulóhely. A víz őshonos halai között megtalálható a csuka, a harcsa, a balin, a compó, a ponty és a keszegfélék, de sajnos napjainkra az aranykárász szinte teljesen eltűnt.

Mosonújhely,Kavicsbánya (nagy) tó.

Mosonújhelytől észak-nyugatra az 1-es főút mellett helyezkedik el. Nagy kiterjedésű kavicsbánya, a kavicsot először kanalas, később úszó kotróval termelték ki. A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik. Mélysége néhol eléri a 6 métert, de az átlagmélység 4 m.
A talajvíz szintjének változása 50-70 cm-es vízszint ingadozást okoz. A meder talaja kavics. A part szintén kavicsos, a kavicsbányákra jellemző becsúszott, lejtős jellegű. Az országút felőli oldalon a partot a növényzet már benőtte, fás, bokros, helyenként nád található. A vízpartot gépkocsival meg lehet közelíteni. A tó egybefüggő nagy kiterjedésű vízfelület, téglalap alakú, egy pontról az egész víz jól belátható. A vízfelület növényzettől mentes. Halállománya ponty, amur, ezüst kárász.

Mosonújhely,Kavicsbánya (kis) tó.

Mosonújhelytől észak-nyugatra az 1-es főút mellett helyezkedik el. Közepes kiterjedésű kavicsbánya, a kavicsot kanalas kotróval termelték ki. A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik. Mélysége néhol eléri a 4 métert, de az átlag mélység 3 m. A talajvíz szintjének változása 50-70 cm-es vízszint ingadozást okoz. A meder talaja kavics, vékony rétegű iszappal. A part szintén kavicsos, a kavicsbányákra jellemző becsúszott, lejtős jellegű. Az országút felőli oldal visszatöltött föld, nagyon meredek lejtéssel kialakítva. A partot a növényzet már benőtte, fás, bokros, helyenként nád található. A vízpartot gépkocsival nem lehet teljesen megközelíteni, attól 20-30 méterre parkolásra alkalmas terület van. A tó egybefüggő, közepes nagyságú víz, négyzet alakú, nyugati sarka kissé lekerekített. Egy pontról az egész víz jól belátható. A vízfelület növényzettől mentes. Partszélben kevés nád, hínár található. Halállománya ponty, amur, harcsa, ezüstkárász.

Öttevény,Kavicsbánya (kis) tó.

Öttevény községtől keletre, annak határában elterülő közepes kiterjedésű kavicsbánya. A kavicsot kanalas kotróval termelték ki, de a kitermelést évtizedekkel ezelőtt beszüntették. A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik. A talajvíz szintjének változása 50 cm-es vízszint ingadozást okoz. A meder talaja kavicsos, iszapos. Mivel a kavicsbánya nem mély, a part sem meredek. A partot a növényzet már benőtte, fák, bokrok és nád található. A vízpart közelében nád, sás és mérsékelten hínár található. Évtizedekkel ezelőtt kacsákat neveltek a tóban, erősen trágyázott víz volt, nyáron erős algaképződéssel. Halállománya ponty, csuka, ezüstkárász, keszeg (főleg bodorka), amúr.

Öttevény,Kavicsbánya (nagy) tó.

Öttevény határában, az Öttevényt Kunszigettel összekötő út mellett található nagy kiterjedésű kavicsbánya. A kavicsot kanalas kotróval emelték ki, de a kitermelést már évtizedekkel ezelőtt beszüntették. A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik. A tó közepén egy sziget található. Mélysége helyenként eléri a 6 métert, de az átlag mélység 2,5-3 méter. A talajvíz szintjének változása 50-70 cm-es vízszint ingadozást okoz. A meder talaja kavics. A part szintén kavicsos, helyenként meredek, másutt a kavicsbányákra jellemzően becsúszott, lejtős jellegű. A partot a növényzet már benőtte, fás, bokros, helyenként nád található. Halállománya ponty, amur, busa, csuka, süllő, ezüstkárász, keszegfélék. A tóban fogott legnagyobb hal egy 44 kg-os harcsa és egy 43 kg-os busa volt. Minden évben több 10 kg feletti ponty és amur kerül horogra. Fogtak benne 10 kg feletti csukát is.

 

Forrás : szigetköz-he.fv.hu

 

Lap tetejére