Szigetköz Horgász egyesület

 

Abda,Kavicsbánya tó.

Győrtől 12 km-re, Abda határában található a 8 ha kiterjedésű, helyenként kb. 20 méter mélységű, türkizkék színű, szinte iható tisztaságú tó. Hatalmas víztömegével uralja a tájat. Partján már megtelepedett a növényzet, egyre több bokor és fa nő a víz szélén, ezáltal a korábbi holdbéli táj egyre jobban hasonlít egy hangulatos vízparthoz.
A Szigetköz H.E. 1990-ben, majd 2000-ben szerezte meg a horgászati jogot, azóta a tó kedvelt horgászhelye az abdai, börcsi és győri horgászoknak, de Ikrényből és a környék többi községéből is szívesen látogatják a horgászok.

A tó rendszeres telepítése minden évben megtörténik, amelynek során zömmel ponty, de esetenként csuka, süllő, ezüstkárász és dévér is kerül a vízbe.
A tóban fogott legnagyobb halak - egy 64 kg-os és egy 44 kg-os harcsa 2002-ben, illetve 2004-ben - Fekete Csaba nevéhez fűződnek, de minden évben több 10-20 kg közötti ponty is horogra kerül. A nyári meleg hónapok sokak örömére rekordméretű amurokat is adnak. A süllő és a csuka horgászata nem olyan aktív mint a pontyé, de aki e két rablóhalra megy, a rendszeres telepítésnek köszönhetően nem fog csalódni.
Pontyra a fenekező önetetős módszer a legelterjedtebb, nyáron a bojlizás is egyre népszerűbb. Erős, közepesen erős 150-200 gr dobósúlyú 3,5 méter hosszú teleszkópos horgászbot, bojlizó bot, peremfutós orsó 0,25-0,30-as damil, önetető, páternoszteren 1-2 horog, főzsinór végén 1 közepes nagyságú pontyozó horog a leggyakrabban használt felszerelés. Csali lehet kukorica, csonti, giliszta, bojli, az etetőanyag kukorica, búza, darált keverék, ízesítéssel. Csukára, süllőre a legjobb módszer az úszós vagy a fenekező módszer élőhallal, halszelettel, illetve a pergetés műcsalikkal. Aki harcsára akar menni, az válassza az úszós vagy fenekező módszert, csaliként pedig a gilisztacsokor, pióca, nadály, lótetű, nagyobb testű ezüstkárász, keszeg ajánlott. Harcsára ugyancsak lehet a pergető módszert választani, műcsaliként a nagyméretű támolygó villantó, vagy a wobbler lehet a nyerő csali.

Megközelíteni Győrből az 1-es főúton lehet, az Abda község végénél lévő panziónál, illetve benzinkútnál jobbra fordulva pár száz méter megtétele után érhető el a tó.

 

Bodonhely,Fábián tó.

Győrtől kb. 35 km-re található a Kepeslesvári-csatorna kiszélesedett tószerű része, a Fábián-tó. A töklevelessel, nádassal benőtt víz kellemes kiránduló- és horgászhely. A horgászható vízszakasz felső és alsó végénél halrács van. A felső halrács mellett 2 pallóból egy fahíd is található, mely a 2 part közötti gyalogos közlekedést segíti.
A víz a Bodonhelyi Önkormányzaté, amelyet a Szigetköz H.E. jelenleg is az Önkormányzattól bérel. Az egyesület az Önkormányzattal közösen évente helyi horgászok részvételével horgászversenyt rendez, a fiatalok részére pedig a Bágyogszováti Általános Iskolában horgászszakkört működtet.

A víz őshonos halai között megtalálható a csuka, sügér, harcsa, compó, ponty, keszegfélék, és ami nagy szó, az aranykárász is.
A vízpart árnyékot adó fái alatt kellemes kikapcsolódást nyújt a horgász számára az állóvízi horgászat, melyet inkább úszós, mint fenekezős módszerrel művelnek. Az 1-3 méter mély víz és a telepített halak fajtája meghatározza az alkalmazott horgászmódszereket. Pontyra és amurra közepes erősségű 3-3,5 méter hosszú teleszkópos horgászbot, peremfutós orsó 0,25-0,30-as damil, 3-5 gr-os úszó, illetve fenekezésnél az önetető és a közepes nagyságú pontyozó horog a leggyakrabban használt felszerelés. A csali lehet kukorica, csonti, giliszta. Csukára a legjobb módszer az úszós, vízközti élőhalas szerelék.

Megközelíteni Győrből a Sopron felé vezető úton lehet. A Bágyogszovát-Bősárkány kereszteződésnél Bágyogszovát felé kell kanyarodni és Bágyogszovátot elhagyva, de még Bodonhely előtt az utat a Kepeslesvári-csatorna keresztezi. Ettől a ponttól jobbra kell haladni a csatorna mentén, majd 250-300 m-re a csatorna kiszélesedik, ez a Fábián tó. Esős időszakban a víz gépkocsival nehezen megközelíthető.

 

Dunaszentpál,Kavicsbánya tó.

Győrtől 19 km-re, Dunaszentpál határában, a Bolgányi-híd Szigetköz felöli oldalán, a Mosoni-Duna mellett található az 1 ha kiterjedésű, 1,5-4 méter mélységű tó. A tó patkó alakú nyúlványánál bedőlt fák találhatók, melynek haltartó szerepét a gyakorlott horgásznak nem kell magyarázni. A tóban honos hal a ponty, a csuka, az ezüstkárász, keszegfélék és a harcsa.
A Szigetköz H.E. 2000 évben pályázat útján nyerte el tó horgászati jogát. A szigetközi községek - Dunaszentpál, Dunaszeg, Győrladamér, Győrzámoly, Ásványráró - közelsége vonzerőként hat.

Innen érkezik a legtöbb horgász a tó partjára, de öttevényi, kunszigeti és győri horgászok is előszeretettel keresik fel a tavat.
A hallal való betelepítés már az első években megkezdődött és pontyból, süllőből azóta is éves rendszerességgel utánpótlást kap a tó.
Pontyra a fenekező-önetetős és az úszós módszer a legelterjedtebb, de a süllő és a csuka horgászatával is érdemes próbálkozni. Pontyra az erős, közepesen erős 150-200 gr dobósúlyú 3,5 méter hosszú teleszkópos horgászbot, bojlizó bot, peremfutós orsó 0,25-0,30-as damil, önetető, páternoszteren 1-2 horog, főzsinór végén közepes nagyságú pontyozó horog a leggyakrabban használt felszerelés. A csali lehet kukorica, csonti, giliszta, bojli, etetőanyag kukorica, búza, darált keverék, ízesítéssel. Csukára, süllőre a legjobb módszer az úszós vagy a fenekezős módszer élőhallal, halszelettel.

Megközelíteni Győrből a szigetközi úton lehet, Dunaszentpál község előtt balra kell elfordulni, a Bolgányi-híd irányába kell haladni a TSZ majorig, amitől 100 méterre jobbra van a tó. Öttevény felől Kunsziget községben a Bolgányi-híd felé mutató táblát kell követni, a hídon át kell hajtani, majd a védőtöltésen átvezető útról balra kell fordulni és 80-100 méterre található a tó.

 

Mosoni-Duna győri szakasza.

A Győr történelmi belvárosához legközelebb eső Mosoni-Duna szakasz, a Kossuth-híd (folyásirány szerinti) alsó szélétől a Pataházi zsilipárokig, kedvelt horgászhelye a győri horgászoknak. A történelmi belváros közelsége, a Dunán átívelő két híd, az átépített elevátor épülete, ami már a Duna parti Rezidencia nevet viseli, különleges atmoszférát teremt a Duna partjára látogató horgász számára.
Partja nem tagolt, mindkét oldalon kövezett, könnyen megközelíthető, a belvárosi oldalon növényzet nélküli, a révfalui oldalon fás, bokros.

A vízterület korábban a Megyei Szövetség kezelésében volt, a horgászati jog 1993 óta a Szigetköz Horgászegyesületé.
A folyószakaszt - független attól, hogy nem zárt vízről van szó - az egyesület évi rendszerességgel, az üzemterv előírása szerint hallal telepíti.
A fogási körülmények - a vízállástól és a halak vonulásától függően - változóak. A vízszakaszon szinte minden folyami hal megtalálható. Fő halfajták a keszegfélék, de horogra kerül márna, paduc, balin, ponty, csuka, süllő és harcsa is, télen a menyhalazás is eredményes lehet. A fogási naplók tanúsága szerint, aki rendszeresen ezen a vízszakaszon horgászik eredményességben - főleg keszegfélék vonatkozásában - nem marad el más vizek horgászaitól.
A horgászmódszerek közül keszegfélékre a hosszú rakós- és spiccbotos úszós horgászat az eredményes, folyóvízi fenekezés közül a féderes nyerő, de balinra, jászra, süllőre, harcsára a pergető horgászatot is jó eredménnyel lehet alkalmazni.
Csaliként csonti, giliszta, pióca, élő kishal, halszelet és műcsali egyaránt eredményes lehet. Etetőanyagként kereskedelemben kapható, vagy saját készítésű őrlemények használhatók.

 

Győrújfalu,Kavicsbánya tó.

Győrtől alig 4 km-re, Győrújfalu határában található a 15 ha kiterjedésű helyenként kb. 25 méter mélységű, türkizkék színű, szinte iható tisztaságú tó. Hatalmas víztömegével uralja a tájat, területe még mindig nő, hisz folyamatos művelés alatt áll.
A Szigetköz H.E. vezetői már az 1950-es években felismerték, hogy a kavicsbányák horgászszempontból fontos tényezővé válnak, ennek megfelelően a tó horgászati joga több, mint 50 éve az egyesületé. Győr és a szigetközi községek közelsége vonzerőként hat, így nem csoda, hogy innen érkezik a legtöbb horgász a tó partjára.

A tó hallal való telepítése már az első években megkezdődött és azóta is éves rendszerességgel történik, ennek köszönhető, hogy jó eséllyel lehet csukára, süllőre, pontyra és keszegfélékre horgászni, de a horgászok elmondása alapján több, igen jelentős méretű harcsa is lakja a tavat.
Pontyra a fenekező önetetős módszer a legelterjedtebb, nyáron a bojlizás is egyre népszerűbb. Legnagyobb ponty, amit a tóban fogtak 25 kg-os volt, de évente több 10 kg feletti példány is horogra kerül. A süllő és a csuka horgászata nem olyan aktív mint a pontyé, de aki e két rablóhalra megy, a rendszeres telepítésnek köszönhetően nem fog csalódni.
Pontyra az erős, közepesen erős 150-200 gr dobósúlyú 3,5 méter hosszú teleszkópos horgászbot, bojlizó bot, peremfutós orsó 0,25-0,30-as damil, önetető, páternoszteren 1-2 horog, főzsinór végén közepes nagyságú pontyozó horog a leggyakrabban használt felszerelés. Csali lehet kukorica, csonti, giliszta, bojli, etetőanyag a kukorica, búza, darált keverék, ízesítéssel. Csukára, süllőre a legjobb az úszós vagy a fenekezős módszer élőhallal, halszelettel.

Megközelíteni Győrből a szigetközi úton lehet, a Győrujfalu végét jelző helységtábla után balra kell fordulni és kb. 500-600 méter megtétele után balra található a nagy kiterjedésű kavicsbánya tó.

 

Ikrény,Holt-Rába.

A múlt század eleji folyószabályozások a nagyon kanyargós Rába szakaszt leválasztották az élő Rábától és így alakult ki Ikrény és Rábapatona községek között, az élő Rába folyó bal partján, az árvízvédelmi töltésen kívül a Holt-Rába, mely közel 60 éve a Szigetköz H.E. kezelésében van és főleg az ikrényi, rábapatonai és győri horgászok kedvelt horgászvize.
A terület zárt víznek tekinthető, bár zsilipen keresztül kapcsolata van a Rába folyóval. Vízmélysége a kotrással mélyített részeken 1,5-2 méter, más helyeken sekélyebb. A meder talaja erősen iszapos, a part változó, a kotort részeken, a mélyebb szakaszokon meredek, míg a sekélyebb vizű részeken lapos. A parton cserjés, erdős részek váltogatják egymást, egyes feltöltődött részeken nádas található. Legkedveltebb szakasza a holtág alsó része, az úgynevezett "Tanítók vize", mely a Rába zsiliptől az Ikrény alatti földhídig húzódik. A holtág vízét évente többször is frissíti a Rába magasabb vízállásakor beeresztett víz.
A kanyargós tökleveles víz kiváló horgászhelyeket rejt, ugyanakkor a természetet kedvelőknek is élményt nyújtó kirándulóhely. A víz őshonos halai között megtalálható a csuka, compó, ponty, aranykárász, keszegfélék, van a vízben amur is és (sajnos) az utóbbi 20 évben nagyon elszaporodott a törpeharcsa is.
Az egyesület évente 20-25 mázsa halat, főleg pontyot telepít a tóba, de az elmúlt években került a vízbe compó, ezüstkárász, süllő és csuka is.
A vízpart árnyékot adó fái alatt kellemes kikapcsolódást nyújt a horgász számára az állóvízi horgászat, melyet a legtöbben úszós módszerrel művelnek. Az 1-1,5 méter mély víz és a telepített halak fajtája meghatározza az alkalmazott horgászmódszereket. Pontyra a közepes erősségű 3-3,5 méter hosszú teleszkópos horgászbot, peremfutós orsó, 0,25-0,30-as damil, 3-5 gr-os úszó és közepes nagyságú pontyozó horog a leggyakrabban használt felszerelés. Csali lehet kukorica, csonti, giliszta. Csukára a legjobb módszer az úszós vizközti élőhalas szerelék. Aki könnyű készséggel szeret törpeharcsára horgászni, nem fog unatkozni az állandó és rendszeres kapások miatt.

A tó Ikrény községből az új lakótelep mellett a Rába töltés felé, Győrből és Rábapatonáról a Rába töltésen közelíthető meg, melyhez töltésközlekedési engedély szükséges (kiváltható a Rába Szakaszmérnökségen: Győr, Szarvas u.).

 

Lébény,Dömötöri-tó.

Lébénytől 6 km-re, az M1-es autópálya mellett található ez a bányató, amely az autópálya építésekor, a kitermelt föld és kavics helyén keletkezett.
A tó vízmélysége változó, legnagyobb mélysége 6-7 méter, átlagos mélysége 2,5 méter. Vize tiszta, vízi növényekkel benőtt, nyugati felében egy sziget található. Az elmúlt évtizedben részben természetes, részben mesterséges úton került hal a tóba. Jelenleg keszegfélék, csuka, ezüstkárász, harcsa és amur található a vízben.
Megközelítése különösen esős időben problémás.

A Dömötöri-tó horgászati jogát pályázati úton 15 évre, 2023. december 1-ig szerezte meg az egyesület. A tó szervezetileg a lébényi körzeti csoporthoz tartozik, melynek vezetője Kaszás József, a megbízott tógazda Bakk István. A körzeti csoportnak 2009-ben egyik feladata társadalmi munka szervezése a közlekedési viszonyok javítása érdekében. A víz első halasítása a 2009. évi területi jegyek utáni bevételből fog megtörténni, a területi jegyet váltók által kitöltött felmérő lapok alapján.

 

Lébény,Rabi-tó.

A Hanság felől érkező bormászi és borjúdűlői belvízlevezető csatornák vize egyesülve a lébényi belvízlevezető csatornával Lébény község határában, annak dél-nyugati részén egy áramló vizű, 4 részből álló vízrendszert alakított ki, melynek gyűjt neve a Rabi-tó. A víz területe 3,2 ha, hossza kb. 800 méter, szélessége változó, 7-40 méter. A meder talaja iszapos, vastagsága változó. A vízpart egyik oldalon erdővel benőtt, a másik oldalon nádas, bozótos, helyenként puha, tőzeges, lapos, másutt enyhén meredek. A vízterület vizi-növényzettel jól benőtt, partszélben a nád és a sás a meghatározó.

A horgászható vízszakasz felső végénél halrács, míg az alsó végénél zsilip és halrács is található. A víz felett egy fahíd is átível, mely a 2 part közötti gyalogos közlekedést segíti.
A Győrtől kb. 25 km távolságra fekvő Lébény község horgászai már 50 évvel ezelőtt a Szigetköz H.E. nagy családjába integrálódtak és a Rabi-tó akkori kedvező vízviszonyai, halbősége, valamint a kedvező horgászati lehetőségek alapul szolgáltak egy szervezett keretek között működő horgászközösség létrehozására. A nagy létszámú helyi horgászközösségnek napjainkban is biztosított az utánpótlása, a helyi iskolában horgászszakkör működik.
A lébényi Rabi-tó Lébény nagyközség gyöngyszeme. Természeti szépségével nemcsak a horgászok kikapcsolódását szolgálja, hanem kedvelt kirándulóhely is. A terület védett láp és mocsár. Az enyhén kanyargós tökleveles víz kiváló horgászhelyeket rejt, ugyanakkor a csendet, a nyugalmat és a madárdalt kereső természetet kedvelő embernek is élményt nyújtó kirándulóhely. A víz őshonos halai között megtalálható a csuka, a harcsa, a balin, a compó, a ponty és a keszegfélék, de sajnos napjainkra az aranykárász szinte teljesen eltűnt.
Az egyesület éves rendszerességgel 20-25 mázsa halat telepít a tóba, főleg pontyot, de az elmúlt években került a vízbe compó és ezüstkárász is.
A vízpart árnyékot adó fái alatt kellemes kikapcsolódást nyújt a horgász számára az állóvízi horgászat, melyet fenekezős és úszós módszerrel művelnek. Az 1-1,5 méter mély víz és a telepített halak fajtája meghatározza az alkalmazott horgászmódszereket. Pontyra a közepes erősségű 3-3,5 méter hosszú teleszkópos horgászbot, peremfutós orsó, 0,25-0,30-as damil, 3-5 gr-os úszó, illetve fenekezésnél az önetető és a közepes nagyságú pontyozó horog a leggyakrabban használt felszerelés. A csali lehet kukorica, csonti, giliszta. Csukára a legjobb módszer az úszós vizközti élőhalas szerelék. A tó Győr és Mosonmagyaróvár felől is az M1-es autópályán, illetve az 1-es főúton közelíthető meg. Lébény községben Tárnokréti irányába kell menni, a lébényi futballpályánál balra kell fordulni és 150 méter után elénk tárul a horgásztó.

 

Mosonújhely,Kavicsbánya (nagy) tó.

Mosonújhelytől észak-nyugatra az 1-es főút mellett helyezkedik el. Nagy kiterjedésű kavicsbánya, a kavicsot először kanalas, később úszó kotróval termelték ki. A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik. Mélysége néhol eléri a 6 métert, de az átlagmélység 4 m.
A talajvíz szintjének változása 50-70 cm-es vízszint ingadozást okoz. A meder talaja kavics. A part szintén kavicsos, a kavicsbányákra jellemző becsúszott, lejtős jellegű. Az országút felőli oldalon a partot a növényzet már benőtte, fás, bokros, helyenként nád található. A vízpartot gépkocsival meg lehet közelíteni. A tó egybefüggő nagy kiterjedésű vízfelület, téglalap alakú, egy pontról az egész víz jól belátható. A vízfelület növényzettől mentes. Halállománya ponty, amur, ezüst kárász.

 

Mosonújhely,Kavicsbánya (kis) tó.

Mosonújhelytől észak-nyugatra az 1-es főút mellett helyezkedik el. Közepes kiterjedésű kavicsbánya, a kavicsot kanalas kotróval termelték ki. A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik. Mélysége néhol eléri a 4 métert, de az átlag mélység 3 m. A talajvíz szintjének változása 50-70 cm-es vízszint ingadozást okoz. A meder talaja kavics, vékony rétegű iszappal. A part szintén kavicsos, a kavicsbányákra jellemző becsúszott, lejtős jellegű. Az országút felőli oldal visszatöltött föld, nagyon meredek lejtéssel kialakítva. A partot a növényzet már benőtte, fás, bokros, helyenként nád található. A vízpartot gépkocsival nem lehet teljesen megközelíteni, attól 20-30 méterre parkolásra alkalmas terület van. A tó egybefüggő, közepes nagyságú víz, négyzet alakú, nyugati sarka kissé lekerekített. Egy pontról az egész víz jól belátható. A vízfelület növényzettől mentes. Partszélben kevés nád, hínár található. Halállománya ponty, amur, harcsa, ezüstkárász.

 

Öttevény,Kavicsbánya (kis) tó.

Öttevény községtől keletre, annak határában elterülő közepes kiterjedésű kavicsbánya. A kavicsot kanalas kotróval termelték ki, de a kitermelést évtizedekkel ezelőtt beszüntették. A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik. A talajvíz szintjének változása 50 cm-es vízszint ingadozást okoz. A meder talaja kavicsos, iszapos. Mivel a kavicsbánya nem mély, a part sem meredek. A partot a növényzet már benőtte, fák, bokrok és nád található. A vízpart közelében nád, sás és mérsékelten hínár található. Évtizedekkel ezelőtt kacsákat neveltek a tóban, erősen trágyázott víz volt, nyáron erős algaképződéssel. Halállománya ponty, csuka, ezüstkárász, keszeg (főleg bodorka), amúr.

 

Öttevény,Kavicsbánya (nagy) tó.

Öttevény határában, az Öttevényt Kunszigettel összekötő út mellett található nagy kiterjedésű kavicsbánya. A kavicsot kanalas kotróval emelték ki, de a kitermelést már évtizedekkel ezelőtt beszüntették. A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik. A tó közepén egy sziget található. Mélysége helyenként eléri a 6 métert, de az átlag mélység 2,5-3 méter. A talajvíz szintjének változása 50-70 cm-es vízszint ingadozást okoz. A meder talaja kavics. A part szintén kavicsos, helyenként meredek, másutt a kavicsbányákra jellemzően becsúszott, lejtős jellegű. A partot a növényzet már benőtte, fás, bokros, helyenként nád található. Halállománya ponty, amur, busa, csuka, süllő, ezüstkárász, keszegfélék. A tóban fogott legnagyobb hal egy 44 kg-os harcsa és egy 43 kg-os busa volt. Minden évben több 10 kg feletti ponty és amur kerül horogra. Fogtak benne 10 kg feletti csukát is.


 

Forrás : szigetköz-he.fv.hu

 

Lap tetejére


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0.007 mp