RSS
 

Rábca folyó

A Répce és a Rábca ugyanaz a folyó. A Rozália-hegységben eredő Répce Locsmándnál két ágra bomlik, a Zsirán átfolyó ágát Répcének, a másikat Újároknak nevezik. A Répce a Hanság területén felveszi a Kis-Rábát, innentől Rábca a neve.Győrnél torkollik a Mosoni-Dunába.A szabályozás előtt a Rábcán 4 vízimalom volt: Bősárkánynál, Kapinál, Rétinél és Börcsnél.

A Rábca szabályozás földmunkáit a Rábával egyidejűleg végezték. 1870-ben 20,6 km hosszban szabályozták az Ikvát, rendezték a Répce medrét és kiépült a "Vármegyei árok". Mindezek azonban a bajokat nem szüntette meg, mivel a Rába völgyében lévő árvizek elöntötték a térséget. A gyakori áradások, mederváltozások állandó veszedelmet jelentettek az itt élők számára. Az 1910-es években számos szabályozási munkát végeztek a térségben, melyek közül különösen fontos volt a szivattyútelepek építése, a belvizek levezetése érdekében.

A kanyargós Rábca, teljesen új, nagyméretű medret kapott. A folyót gyakorlatilag teljes egészében, új, ásott mederbe terelték,levágva a kanyarulatokat,és töltések közé szorítva a hullámtereket.

A Rábca Abda környéki szakasza,az elmúlt évszázadokban sokat változott. Ezeknek a változásoknak az egyik része az,hogy Győr belterületén, a Mosoni-Dunába torkolló Rábca folyó medrét, a várost fenyegető árvízveszélyre való tekintettel, a városon kívülre helyezték.

A régi folyóág holtágként maradt meg a medrében,amibe azért az új ágból, élővizet is engednek zsilipen keresztül.

 

Lap tetejére