RSS
 

Duna folyó

A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után). A Dunát általában folyónak nevezzük, de az 1000 kilométernél hosszabb, bővizű természetes vízfolyást, folyamnak hívják. Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. A Duna mélysége, szélessége és sebessége nagyon változó. Azt a területet, ahol a Duna beletorkollik a Fekete-tengerbe, Duna-deltának nevezik. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km (ebből 142 km határfolyó Szlovákiával), ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A Duna fontos közlekedési útvonal, partjain sok száz ipari vállalat, város és falu fekszik. A legnagyobb mellékfolyója a Tisza.

A folyó kialakulása a pliocén időszakban kezdődött el. A pliocén végén jutott el a Duna a Kisalföldig, ekkor a mai nyugat-kelet irány helyett észak-dél irányban folyt itt. Csak a pleisztocén időszakban alakult ki a kisalföldi szakasza. A folyó legfiatalabb része a Dobrudzsa nyugati oldalán található dél-észak irányú folyása, amely pusztán a pleisztocén időszak végén jött létre.
Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna-Majna-Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát.

A 20. században a folyam felső szakaszán vízlépcsők sorát építették ki, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását és gyakorlatilag megszüntette a hordalék alpi utánpótlását. A rendszer utolsó tagja a Szlovákiában felépített Bős-Nagymarosi vízlépcső. A Dunakanyar fölötti szakasz vízszintje folyamatosan csökken, ennek következtében pusztulnak a part menti élőhelyek. A legnagyobb veszély a Duna-Ipoly Nemzeti Park ártéri keményfaligeteit fenyegeti.
A Duna a világ "legnemzetközibb" folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak.

A Duna különböző részein, más és más halfajok vannak nagyobb számban. Az egyes szakaszok állománya erősen függ,a terület meder és part viszonyaitól,a vízjárástól,és attól,hogy az adott halfaj életkörülményei,mennyire megfelelőek a számára. A Dunának nagyon változatos a halfaunája. Megtalálható benne többek között a ponty,a márna,többféle ragadozó hal, és a fehér halak közül például a jász és a paduc. Néhány helyen kecsege is fogható.

 

Lap tetejére